A történet valódi lendületét azonban a New York Times cikke adta. Steve Dougherty 2005-ben írt egy cikket az Adriai-tenger szépségeiről, amiben megemlítette Brač szigetét is. Kijelentette, hogy a Diocletianus-palota köve a Fehér Ház alapanyagával megegyező. Érdekesség, hogy Hvar szigetét is megemlítette ugyanebben az összefüggésben.
A New York Times a világ egyik legmegbízhatóbb médiájaként ismert, így nem meglepő, hogy a történet azonnal szárnyakat kapott, és a szöveget különféle turisztikai brosúrákban idézték. A világ más médiumai is írták. A horvát turizmusnak pedig remek lehetőséget biztosított a reklámozásra.
Ám ezután amerikai történészek mérgesen reagáltak, és állítólag elégedetlenek voltak a Fehér Ház lakói is ezekkel a hírekkel. Felkérték a New York Times szerkesztőségét, hogy közöljék a következő javítást:
A rejtélyes magyar szál a Fehér Ház és a brač-i kövek történetében
Még egy lehetőség
A "News-Herald", a "Sun Sentinel", valamint a "Litos online" (egy spanyol szakmagazin, amely a természetes kövek kereskedelmével és helyszíneinek tanulmányozásával foglalkozik szerte a világon), szintén ír a brač-i kő és a Fehér Ház összefüggéseiről. A magazin hat nyelven jelenik meg.
Ők állítják: A washingtoni Fehér Ház elülső oszlopai az említett horvát mészkőből készültek. Ugyanis a Fehér Ház a 18. század utolsó évtizedében épült, és az 1812-es háború alatt leégett. A felújítás 1815-ben kezdődött, és az oszlopokat 1824-ben építették hozzá - írja a "Litos". Szerintük ekkor érkeztek Amerikába a messzi horvát földről, de nem tudni, hogy oszlopokat itt vagy Horvátországban vájták-e ki.
A tárgyilagos történet
Híres a Fehér Ház nélkül is
A legrégebbi felhasználása és egyben ami híressé is tette, az a spliti Diokleciánusz (Diocletianus) palota. Ennek a felépítését követően, a szigeten, a birodalom legjobb kőfaragói éltek.
Diokletianus Palota / forrás: matis.hr
A budapesti Parlamentünk egyes elemei is ebből a kőből épültek. Itt jegyzem meg, lehet, hogy Budapestre nehezebb volt elhozni ezeket a köveket abban az időben, mint hajón Washingtonba vinni.
Budapest, Parlament / forrás: pixabay
Ezt a mészkövet a ENSZ New York-i székházának építésénél is használták. Az előcsarnokában és a székház előtti a "Béke Emlékmű" alapjaként. Itt amúgy Antun Augustinčić horvát szobrászművész munkálkodott.
New York, Béke Emlékmű
Belvedere Kastély - Bécs / forrás: pixabay
Díszítették vele továbbá a berlini Reichstag-ot, a liverpooli katedrálist, a kormányzói palotát Triesztben és még sok más lenyűgöző épületet.
A XX. század leghíresebb horvát szobrásza, Ivan Meštrović is előszeretettel használta:
Lehet, hogy ennek hatására is napjaink leggyakoribb felhasználása ennek a kőnek az, hogy kisebb szuveníreket készítenek belőle, amit Brač szigetén értékesítenek.
Neked van ilyen emléked otthon a polcon?
Források:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Yamaha FJR1300 2021.03.13. 22:11:45
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.03.15. 19:26:43
És lám, az ENSZ New York-i székházánál is felhasználták, Liverpoolhoz is biztosan volt ennél közelebb is kőbánya. Ésszerű okot nemigen fogunk találni a brači kő története ellen, mindig volt, akinek megérte a világ túlsó csücskéből szállítani alapanyagokat, mert az szebb, jobb, drágább, vagy mert megteheti.
