2000 szeptemberében költöztem ki Horvátországba. Akkori üzleti útjaim során még láttam, hogy nagy erőkkel szedik fel a taposóaknákat a háború után. Sok helyen szétlőtt házak, meggyengített infrastruktúra és a ránk korábban jellemző „privatizáció”-féle eladás-felvásárlás történt éppen.

Ekkor az 1 főre jutó GDP Horvátországban 4.880 USD míg Magyarországon 4.624 USD volt. A horvát turizmus kezdett fellendülni a szépsége és az alacsony ára miatt.

Egészen a 2022-ig a két ország gazdasága (természetesen méretarányosan) fej-fej mellett haladt, de 2023-ra elérkezett egy fordulópont. Éppen azt nézzük Magyarországról, ahogyan Horvátország leelőz minket.

Lássuk csak mik az okok amiért szerintem éppen elhagynak minket a gazdasági sztrádán:

1. Munkanélküliség aránya

Horvátországban a munkanélküliek aránya Magyarországhoz képest nagyobb mértékben mutat csökkenő tendenciát. Horvátország minden munkaképes embert ösztönözni szeretne a munkára.

2. Bevándorlók foglalkoztatottsága

Látni lehet, amíg Horvátországból nagy ütemben kivándorlás történt (ezt tökéletesen bebizonyította ezt a 2022-es népszámlálás, már csak 3,88 Millióan vannak) addig a bejelentett dolgozók száma ehhez képest aránytalanul növekedett. 2023-ban, csak áprilisig 38.000 külföldi munkavállalót regisztráltak, 58%-al többet, mint korábban. Ezek döntő többségében Filippínók, Nepáliak és Indiaiak. Ők azok akik elvállalják és végzik azokat az alap munkákat, amiket a helyiek már nem szívesen vállalnak el, de a gazdaságnak alapjaiban szüksége van rájuk.

3. Alapkamat

Horvátország 2023-tól átállt az euróra és ezzel egy olyan csapatba került, ahol az euróövezeti alapkamatot használják. Ami a poszt írásával egy időben 4%, Magyarországon jelen pillanatban ez az érték 13%. Itthon nagyon lassú csökkenést várunk, (2025-re várjuk az 5,5%-os értéket)

4. Infláció

Az elmúlt hónapokban az inflációs rallyban Horvátország sokkal jobban teljesített. Elmondható, hogy kb. a fele volt a hazai inflációnak.

Ez szerencsére jövőre jobban fog kinézni számunkra, de még akkor is csak 13% lesz, szomszédjainknál 4%-os adatot mondanak.

2025-re normalizálódni fog és Magyarországra addigra 2,2%-ot míg Horvátországra 3% körüli inflációt jósolnak. De a sebeket még sokáig nyaldosni fogjuk itthon.

5. Még jobban erősödő turisztika és elmozdulás a luxus turizmus felé

A turizmus a horvát gazdaság egyik fő pillére, amely Horvátország GDP-jének 19,6%-át teszi ki.

Horvátország népszerű nyaralóhely Európában és a leglátogatottabb turisztikai hely a kelet-közép-európai régióban. A horvátországi turizmus fellendült a koronavírus-járvány előtti években, a nemzetközi turisták száma elérte a 17,3 milliót. Bár a világjárvány megzavarta a növekedést, a turisztikai szektor várhatóan 22,6 milliárd USD-vel járul hozzá a horvát gazdasághoz 2025-ben.

Kimondottan erősíteni szeretnék a luxus szálláshelyeket és tartalmakat. Így jutunk el a következő pontig.

https://www.statista.com/topics/7340/travel-and-tourism-in-croatia/#topicOverview

6. Építőipar

Bár mindkét országban csak a kisebb hányadát adja a GDP-hez az ágazat, de nem csak azért érdemes kitérnünk erre a különbségre, mert én ebben tevékenykedek, hanem azért is, mert érdekes adat.

Magyarországon nagy mértékben csökkenik, míg nyugati szomszédunknál komolyodik az ágazat GDP-hez való szerepe. Hazánkban a 2023. évben kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. (https://www.portfolio.hu/ingatlan/20230809/kritikus-szinten-az-epitoipar-rendelesallomanya-632595)

A kiadott építési engedélyek között pedig óriási a különbség arányaiban Horvátország javára.

Ezt az épületállomány elöregedése, a vendégmunkások érkezése (el kell őket szállásolni valahol) és a tengermelléki beruházások indokolják leginkább.

Számokban:

Kiadott engedélyek 2023 januárjában: Magyarország: 613 Horvátország: 706

Az építőipar magyar GDP része 407954 millió forintra csökkent 2023 első negyedévében a 2022 negyedik negyedévi 440797 millió forintról.

Horvátországban az ágazat GDP része 706 millió euróra nőtt 2023 első negyedévében a 2022 negyedik negyedévi 665 millió euróról.

Horvátországban nagy szükség lesz az ágazatra, hiszen a majdnem 3 évvel ezelőtt történt földrengésben megsérült házakat sem állították még helyre.

2.8 milliárd EUR sorsa Horvátországban: 2030-ig jelentősebb energetikai beruházások is várhatóak az „Épületenergetikai felújítási programok a 2030-ig tartó időszakra” nevű programnak köszönhetően amit az ország az EU-s irányelveknek és annak a támogatásával együtt tesz meg 2030-ig.

Ez a következő célokat foglalja magába:

- Többlakásos épületek energetikai felújítását

- Kulturális javak minősítésű épületek energetikai felújítását

- Az energiaszegénység leküzdését célzó programot, amely a 2025-ig tartó időszakra terjed ki és a megújuló energiaforrások felhasználására összpontosít.

+1 napelemek. Ezt csak úgy ötletként hagyom itt, aki ezt olvassa.

Horvátországban nagy lehetőségek rejlenek a napenergiában, amit mi Magyarországon már kimaxoltunk (a hálózati leterheltség erejéig), de mellettünk ez még nem történt meg. Az energetikai függetlenedés fő részét képezi az EU-n belül, tehát fejlesztés és támogatás várható lesz rá.

Az egy főre jutó PV watt nálunk 309,90 náluk 47,20

https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_power_in_the_European_Union

Ha még többre vagy kíváncsi az országgal kapcsolatban, nyugodtan írj rám, megpróbálok válaszolni és segíteni neked.