Az Európai Unió országaiban és a világ számos részén a válság az ingatlan- és építőipari szektorban egyre komolyabbá válik, de Szerbia építőipara irigylésre méltó trendet mutat derült ki a Délkelet-európai Politika és Gazdaság Intézet (IPESE) elemzéséből.
A jelentés leírta, hogy a kormány idejében reagált és intézkedett, amikor globális szinten az építőipar sorsa eldőlni látszott. Nem szabadott hagyni az építőipart elveszni, hiszen ez Szerbia egyik gazdasági növekedési motorja.
A kormány nem a költségvetésből származó támogatások, adókedvezmények vagy árak befagyasztásával segített, hanem modernizálta a jogi keretet, és nagyon gyorsan bebizonyosodott, hogy ez jó irány volt.
Mit ért el Szerbia kormánya a tervezésről és építésről szóló törvény modernizálásával, ami a piaci fellendüléshez vezetett?
Az első intézkedések a vállalkozók számára messze a legfontosabb dolgokon változtatott - a vállalkozás bizonyosságát és kiszámíthatóságát növelték. Az építési engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat felgyorsították, és megszüntették a lassító intézkedéseket, mint például a díjas konverziót. A konverzió során a terület-használati jogokat díj ellenében alakítják át, és azután a tulajdonos a jogokat saját tulajdonként kezelheti.
Lehetővé tették továbbá az engedélyezési folyamat átláthatóbb legyen a polgárok és az építők védelme érdekében. (Hulladékgazdálkodási előírások, út javítása az építkezések után stb. a cikk végén bővebben erről)
De hogyan állnak most?
Kiadott építési engdélyek száma
Új építkezések Összesen
Forrás: https://www.stat.gov.rs/en-us/oblasti/gradjevinarstvo/gradjevinske-dozvole/
A Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 második negyedévében az építési munkák értéke Szerbia területén aktuális árakon (!) számolva 21,1 százalékkal nőttek az előző év második negyedévéhez képest.
A júniusi építési engedélyek száma (2 579) 17,9 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest. Júliusban az engedélyek száma tovább nőtt (2 709) - 14,2 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Ha az engedélyek számát hónapok szerint nézzük az idén, július a rekordtartó. Januárban 1 568, februárban 1 786, márciusban 2 576, áprilisban 1 972, májusban pedig 2 404 engedélyt adtak ki.2
Összehasonlításképp: Magyarországon az építőipar 2023-ban szeptemberig 35%-ot esett vissza az előző év ezen idejéhez képes. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar építőipar teljesen más gondokkal küzd. Ezek közül talán a magas kamatláb a legmérvadóbb különbség, ami jelen pillanatban Magyarországon -annak ellenére, hogy a csökketés elkezdődött- 13%. Ez az érték Szerbiában viszont éppen most kezdett el nőni, de most is csak 6,5%-os mértéket mutat. A Szerb vezetés által meghozott döntések nálunk már korábban bevezetésre kerültek.
A felsorolt adatok és tények bizonyítják, hogy a szerb építőipar helyreállása jól halad az intézkedéseknek köszönhetően és csak 2023 első két hónapjában mutatott egy kis megtorpanást. Hozzájárulása növekszik a GDP-hez, ami 2022-ben 6,4 százalék volt. Az előrejelzések szerint ez a növekedés folytatódni fog az év végéig, valamint a következő években is, hangsúlyozza az IPESE Délkelet-európai Politika és Gazdaság Intézet elemzése.
Modernizálás és zöldülés az Európai Unió felé mozdulva:
Tekintettel a ingatlanpiac és általában az építőipar globális trendjeire, a szerb kormány úgy döntött, hogy -a nyilvánosság egy részének ellenkezése ellenére- módosítja az egyik kulcsfontosságú rendszerszintű törvényt - az Építési és tervezési törvényt.
Már a májusi bejelentés is, hogy a modernizált törvényt a Parlament elé terjesztették elfogadásra, nagy visszhangot keltett a piacon. A törvény modern megoldásokat hoz a fenntartható és energetikailag hatékony építési területen, tersezti a digitális építőipar digitalizációját (elektronikus építési napló használatát) és ösztönzi a BIM technológiát, amely egyébként a digitális átalakulás hajtóereje.
Az összes középület és 10 000 négyzetméternél nagyobb objektum esetében kötelezővé válik a zöld építési tanúsítvány.
A befektetőnek kötelessége lesz az építési engedélyek elérhetősége előtt bizonyítékokat szolgáltatni az építési hulladék kezeléséről, ezzel megoldva a vadlerakók problémáját. A törvény módosításai kötelezik a befektetőt, hogy költségén biztosítékot tegyen le az épületek környezetében keletkezett károkért, és hogy a saját költségén javítsa meg azokat az utakat, amelyeket a kamionok az épület építése során megrongáltak. Ha ezt nem teszi meg, akkor egy garancia létezik, amelyből a helyi önkormányzat végrehajthatja a javítást.
Fotó: Pixabay
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
